pirotechnikai hírek

Híres események, melyeket a tűzijáték „koronázott” meg

2015. 08. 01.

Korai feljegyzések arról tanúskodnak, hogy II. Mátyás koronázási ünnepén 1608. november 18.-án volt tűzijáték. Ez az első adat, hogy Magyarországon a tűzijáték bevonult a királykoronázás látványelemei:

  • Aranysarkantyús lovagok felavatása
  • A király szabadég alatt tartott eskütétele
  • 4 égtáj felé történő kardvágás és
  • Az ökörsütés közé.

1714-ben, III. Károly feleségének, Erzsébet Krisztina királynénak a koronázási ünnepségén szintén kiviteleztek tűzijátékot.

Buda 1686. szeptember 2-i visszafoglalását egész Európa kitörő lelkesedéssel fogadta. Brüsszeltől Prágáig alig volt olyan főváros, amelyik ne rendezett volna ez alkalomból látványos ünnepségeket. Szeptember 10.-én maga XI. Ince pápa hirdetett népünnepélyt, s miután az erre az alkalomra megszólaltatott római harangok elhallgattak, este ágyúdörgéssel, díszkivilágítással, allegorikus képekkel és tűzijátékkal tették emlékezetessé s nagy eseményt.

Buda

A XVII.-XVIII. században már rendszeresek voltak a főméltósági esküvőkön, a királyi családban történő névnapokon a bengálképek megjelenése, melyekből koronát, címert, éltető feliratot valósítottak meg.

1773-ban Mária Terézia egyik látogatása alkalmából, a királynő egy bábszínházi előadás után egy emelvényre lépett, s itt saját kezűleg indította el a tiszteletére rendezett tűzijáték előadást. Az első kép égszínkék mezőben kiterjesztett szárnyú angyalokkal Magyarország címerét ábrázolta, a címer fölött pedig a V.M.T (Vivat Maria Theresia) betűket. Nem sokkal ezután egy vízeséshez hasonló tűzfolyamtól, valamint füstölgő bombáktól körülvéve, tornyos kulissza-palota képe tűnt a nézők szeme elé.

A XVII. századi jezsuita színház előadásain rendszeresek voltak a pirotechnikai elemek. Ezek a – felvonásvégeken vagy akár önálló műsorszámként és szinte kivétel nélkül mindig tűzijáték és görögtűz kíséretében előadott – látványosságok azonban nem ábrázolták, hanem illusztrálták a darabot.

A Magyarországon az első cirkuszi társulatnak számító Circus Gymnasticus, - egyik XIX. század eleji fametszetes plakátja szerint - előadója számos tűzijátékszámot iktatott műsorába, görögtüzekkel és hatalmas vízbe ugrásokkal kombinálva.

A tűzijátékok és görögtüzek a XIX. század elejétől már nemcsak a színház és a cirkusz világában, hanem a társadalmi, köznapi élet legkülönbözőbb színterein is fontos szerepet kaptak. A tűzijáték elterjedésére utal az a hirdetés is, mely 1832.-ben jelent meg a Nemzeti Újságban, amelyben Engel Ferenc arról tájékoztatja az érdeklődő közönséget, hogy

„a közelgető szüreti, vagy egyébb társalkodási mulatságokra, mint név és születésnapokra, nála rendkívüli világító, ’s különös szépségű, külömbféle nagyságban telegraphi nagyfényű rakéták találtatnak: ezeknek legnagyobbika felemelkedett helyen felbocsátva, közelről olly nagy nagyságú, mint a’ nap, és egy tíz mértföldi távolságra, úgy világít, mint Vénus csillaga.”

Ezután már tűzijátékkal ünnepeltek

  • névnapokat
  • születésnapokat
  • szüreti mulatságokat
  • Szent János napját
  • Szent Szilveszter napját
  • templomszentelést

1949. december 21.-én Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjának méltó megünneplésekor 22 órától, eddig nem látott elemekkel, feliratokkal tarkított, impozáns tűzijáték vette kezdetét.

Sztálin

Forrás:

Kovács Ákos: Játék a tűzzel Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások XV.-XX. századi történetéből és annak forrásai.

 

« Vissza